Gyorsítják az örökbefogadást Romániában
Új örökbefogadási törvény lépett életbe Romániában, amely gyorsítja az eljárást, de a külföldi adoptálás tilalmát csak részlegesen oldja fel - közölték hétfőn a román lapok. Az Európai Unió tagállamai közül Romániában él a legtöbb elhagyott gyermek, számuk - becslések szerint - meghaladja az ötvenezret.
Romániában a gyermekvédelmi hatóság - önkéntes, vagy hivatásos - nevelőszülőkre bízza az eltaszított, sok esetben már a szülészeten elhagyott gyerekeket. Három éves koruk előtt jó eséllyel akadna, aki örökbe fogadja őket, de ehhez a szakhatóságnak be kellett szereznie - a negyedfokú rokonokig elmenően - egy-egy írásos lemondó nyilatkozatot a biológiai család minden tagjától. Emiatt sokszor kifutottak az időből, nagyobb gyerekeket pedig kevesen mernek örökbe fogadni Romániában. Ezeken az előírásokon könnyít az új törvény.
"Ezentúl automatikusan örökbe adhatóvá válik minden olyan gyerek, aki iránt sem a biológiai szülők, sem a rokonok nem érdeklődnek egy éven keresztül" - mondta az új törvényt ismertető sajtóértekezletén Bogdan Panait, a román örökbeadási hatóság (ORA) elnöke. Hozzátette: az olyan csecsemőket, akiknek ismeretlenek a szülei, egy hónap után örökbe adhatóvá lehet nyilvánítani. Az új törvény részlegesen feloldja a külföldi örökbefogadások tilalmát, de valójában csak a külföldön dolgozó román vendégmunkásoknak, illetve a külföldi rokonságnak teszi lehetővé, hogy egy elhagyott gyereket kivigyenek az országból.
"A Romániában örökbe adhatónak minősített gyerekek esetében a külföldön élő vérszerinti rokonok - negyedfokú rokonságig elmenően - kérhetik az örökbefogadást, vagy olyan külföldi családok, amelyekben legalább a házastársak egyike román állampolgár" - mondta Panait. Hozzátette: ha egy, az említett feltételeknek megfelelő, külföldi család Romániából szeretne örökbe fogadni gyereket, előbb alkalmassági tanúsítványt kell szereznie, amely a lakhatási körülményekre is kiterjed. Figyelmeztetett, hogy ez Olaszország és Izrael esetében elhúzódhat, mert az ottani hatóságok civil szervezetekre bízták az eljárás egy részét, és ezeket a szervezeteket a román örökbeadási hatóság is akkreditálnia kell.
Románia 2001 októberében hirdetett moratóriumot a külföldi örökbefogadásokra, miután a nemzetközi sajtó - Oroszország és Kína után - a világ harmadik legnagyobb gyermekexportőrének nevezte Romániát. A csatlakozási tárgyalások megkezdésekor Romániát kemény bírálatok érték az Európai Unió részéről amiatt, amiért nem képes megfékezni az árvaházi korrupciót. A nyugati lapok az ezredfordulón azt írták Romániáról, hogy a közvetítők annak adják az árva gyermekeket, aki többet fizet értük. Több száz külföldre vitt gyereknek állítólag nyoma veszett és félő, hogy egyesek pedofil hálózatok, vagy szervkereskedők kezére jutottak.
Ezek után, 2004-ben, Románia olyan szigorú szabályokat vezetett be a gyermekvédelemben, amelyek nagyon megnehezítették az örökbefogadást. Az árvaházak helyét családi nevelőotthonok vették át, a külföldi örökbefogadás több mint egy évtizede leállt, a hazaiakról pedig csak a kiskorúak törvényszéke dönthet Romániában.
